2014. május 12., hétfő

Még én sem tudom felfogni...

tegnap délután beküldtem a szakdolgozatomat elektronikusan az egyetem rendszerébe,már csak be kell köttetnem, 4 vizsgát letennem, 3 gyakorlatot és a záróvizsgát, aztán vége ennek a baromi hosszúra nyúlt (csak a téli félévekben tudtam járni) 8 félévnek!!!!! Hiányozni fog......

2014. április 15., kedd

Locsolóvers?

Van valami jó ötletek, amit a verset tanulni szerető 4 évesemnek megtaníthatnék, ami vicces és nem is túl hosszú?
Eddig ez volt a legszimpatikusabb:

Harangoznak húsvétra,
Leszakadt a tyúklétra:
Kezdődik a locsolás,
Nekem is jut egy tojás.

2014. április 3., csütörtök

Fogalmi különbségek

Tegnap voltam a konzulensemnél átbeszélni az eddig elkészült szakdolgozatomat.
E-mailben azt írta, hogy jó, csak kisebb változtatás kell.
Bementem és azt mondta, hogy dobjuk ki az első 15 oldalt (az eddig elkészült 30-ból) és írjam újra.
Ha ez a kisebb változtatás, akkor mi lett volna a nagyobb? Dobjuk ki a címét is? :)

2014. április 2., szerda

Az egyértelmű szerep

Szabadságon vagyok, mert a szakdolgozat irnám ha hagynák írom, így reggel kissé ráhangolom a fiúkat az óvodára. Azt kérték, hogy indulás előtt olvassak kedvenc könyvükből, a Tesz-vesz város egyik részéből.
A történet szerint a szereplő véletlenül elszórta az úton a szögeket és minden autó gumija kilyukadt.

Máté (aki mindig a dolgok praktikus oldalát nézi) aggodalmasan megkérdezi:
-De mama, ki fogja felszedni a szögeket?
Mielőtt megszólalhatnék Marcus már válaszol is, hogy megnyugtassa Mátét,  hangjában szemernyi kétség sem fedezhető fel:
-Majd a Mama felszedi!

2014. március 30., vasárnap

A kétségbeesés..

Éppen a vacsorát készítem elő, amikor kétségbeesett kiabálást hallok a gyerekszobából:
-Mama, mama, gyere, gyere, gyorsan!!!!!!!
Kedvenc 30 hónaposom az ágyán ül meztelenül (????), és kétségbeesett arccal nézegeti a lába között lévő kis nyúlványt:
-Mama, lyukas a kukim!

2014. március 26., szerda

Rohanás közben

A mindennapjaink olyan észrevehetetlen sebességgel rohannak el mellettünk, hogy szinte semmire sem marad időnk, magunkra meg aztén főleg nem.
A nagy összevisszaságban (munka, rohanás az óvodába a gyerekekért, főzés, játék a gyerekekkel, fürdetés, fektetés, tanulás/takarítás dilemma) még olyan apróságok is felmerülnek, hogy Marcus 3 éves lesz szeptemberben de mostanában erősen ragaszkodik a pelenkához, így visszafordultunk a szobatisztaság utján. Nagy kérdés, hogy elég érett lesz az óvodához, vagy januárig a családi napközibe kell járnia.
Be kell vallanom, hogy nagyon várom azt a pillanatot, amikor már nem két, egymástól 600 méterre lévő helyre kell odaérnem még 4 előtt, hanem 1 helyre és ha valami nagyon becsúszik, akkor is odaérhetek 5 előtt értük.
A fiúk mindeközben általában jól szórakoznak és jobbná jobb csínyeket eszelnek ki.
A tegnap esti találmány pl az volt, hogy a nagy játszásban kimaradt a fogmosás: ekkor Máté nem titkolt diadalmas örömmel kérdezi: Akkor ehetünk kalácsot az ágyban?! Hát ehettek.....

A fényképek nem lettek túl jók, mert az evés, azért nem volt olyan idillien nyugalmas... 
Mellékesen nem csak engem vesznek  igénybe a gyerekek, hanem Barnát ugyanúgy ráveszik minden rabszolgaszerep teljesítésére.... Én kevéssé tudtam elhinni, de Barna a nagy alvómester eközben aludt... Normális ez????  :D







2014. március 9., vasárnap

Nőnek a fiúk

Néha nehéz feldolgozni, hogy a fiúk csak nőnek és nőnek....