Boldog első születésnapot!

A tegnapi napon volt Marcus születésnapja, de csak most tudtam feltenni a tegnap megírtakat.

Mindnyájunk imádnivaló Marcusa egy évvel ezelőtt 9 óra 17 perckor ordított fel először és aztán abba sem akarta hagyni. Az első aggodalmak után szerencsére minden rendbejött és mára a kis gazfickó szíve egészségesen kalapál. Súlyilag elég jól el van eresztve: ezt mutatja a több mint 11 kilós súlya, melyhez 82 centiméteres magasság társul.

A természete szépen lassan változik: már nem az a csupa mosoly baba, akinek semmi gondja sincs (mert gondja aztán jócskán akad: a kegyetlen anya megakadályozza a bidé vizének előszobába vezetésében, a WC papír folyamatos letekerésében vagy az asztalon ugrándozásban, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy eltiltja az olyan ínyencségek megízlelésétől, mint a gyöngyvirágbogyó), már előfordul, hogy komoly, megfontolt arcot vág, azonban még mindig sokkal többet mosolyog, mint bárki akit ismerek.

A vidám alaptermészettel fékezhetetlen makacság társul: lényegesen nehezebb eltéríteni a szándékától, mint Mátét ennyi idősen. Lassan szeretném elválasztani, mert fizikailag már elég nehezen bírom, de egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet ez a folyamat. Legtöbbször nem is szopik, hanem inkább cumizik.

Mindent megeszik, de a hús a mindene. Legszívesebben köretet nem is enne. Ettől függetlenül minden probléma nélkül megeszik egy felnőtt adag ételt- biztos növésben van a szentem. :D

Nem szeret a babakocsiban ülni, hanem szívesebben rohan a dolgokhoz a saját lábán. A motorozás még csak kezdő fázisban van, de nem lehet panaszom, mert ő aztán próbálkozik a nyuszimotorral: annyira, hogy az egyik fogantyúja le is jött, úgyhogy némi barkácsolásra lesz szükség a jobb felhasználhatóság érdekében.

Leges-legkedvencebb rokona a Máté, akit megpróbál mindenben utánozni: hónapok óta tologatja berregve a matchboxokat, az állva pisilés egyelőre nem jön össze neki, de a birkózás, szülői ágyon ugrálás és a sátorban bujkálás kedvenc elfoglaltságok, még akkor is ha legtöbbször Marcus tiltakozik Máté erőfölénye miatt, mert egy idő után már nem olyan mókás, hogy ez utóbbi a földre szögezi az előbbit.

Ha nincsenek együtt mindkettőnek hiányzik a másik. Így Marcus kedvenc napjai a hétfő és a péntek, (na meg a hétvége) amikor egész nap együtt vannak. Annyira élvezi, hogy ezeken a napokon lefeküdni se nagyon akar, mert rohanna a ki a bátyjához, hogy ő se maradjon ki semmi csibészségből.

Boldog vagyok hogy van egy ilyen:

….kis Marcusunk, de még boldogabb, hogy ezen örömömet a családunk minden tagja osztja és ritkák a féltékenységi problémák (Köszönöm Adele Fabler!!!)