8,30-kor megkapta az altató italát, kezdett elkábulni, de9-re már ismét kezdett felélénkülni. Megbeszéltem vele, hogy a műtő előtt várom és csak pihnt bent egy kicsit, aztán kihozzák. 9,05- kor bevitték a műtőbe, majd 5 perccel később megjelent az altatóorvos aggodalmas arccal, hogy az asztmagyógyszerét beadtam -e. Megnyugtattam, hogy igen, majd szó nélkül visszarohant a műtőbe. 9,40-kor kijött a műtősfiú, aki a kérdésemre, hogy hogy van és mi történik, elhárította, hogy bármit is mondjon. 10-kor még mindig semmi híre nem volt a gyereknek. Végre 10,25-kor kihozta a falfehér altatóorvos.
Jó ideig még ott maradt velünk és nyugtalanul ellenőrzött mindent. Elmondta, hogy a gyerek légcsővében nagyon sok folyadék volt, többször ki kellett szívni, mindkét fülét fel kellett szúrni, majd mindezek után nagyon nehezen közel fél óra alatt tudták csak felébreszteni.
indeközben Máté sirdogált, vért hányt és vér folyt az orrán és a fülén is. Kétségbe esni nem volt sem idő, sem lehetőség, mert szegénykémnek arra volt szüksége, hogy mellette legyek, és támogassam, óvjam, úgy csinálva, mintha minden gondját meg tudnám oldani. Ebben sokat segített az altatóorvos, aki folyamatosan jött és ellenőrizte az állapotát. A fül -orr gégész szakorvos- akinek a magánbetegei vagyunk- meg sem jelent egész nap, sőt másnap is csak a viziten láttam, amikor azt mondta, majd beszélünk és elment.
Mivel közben Máté belázasodott, így a kórházi tartozkodásunk 3 napra hosszabodott.
Hazaérkeztünk után Máté olyan volt, mintha semmi nem is történt volna, attól eltekintve, hogy az orrán már kapott levegőt. :D
Na meg az az apróság, hogy mindkét gyerek iszonyatosan anyás lett. Csak én fürdethetem, csak én vihetem be őket aludni és mindkettő arra vágyik, hogy őt simogassam álomba.
Játék közben jól elvannak Barnával is,de abban a pillanatban, ahogy valami konfliktus adódik, már csak én jöhetek szóba.
Tudom, hogy Barnának ez rosszul esik, de sajnos nem vagyok teljesen tisztában, hogy mi ennek a pontos oka, sem változtatni nem tudok ezen.
Nem hinném, hogy neheztelnének rá azért, mert mostanában sokat utazott.
Marcus mostanában kissé visszafejlődött a beszédben, mert leginkább csak halandzsázik (de azt sokat) Máté viszont alá és mellérendelt összetett mondatokban beszél. Igaz a kiejtése nem tökéletes, de a esetek többségében érthető amit mond. De reméljük ez most majd javulni fog, így hogy most már rendesen hall (a vizsgáat szerint az egyik fülére nem hallott)
Nagyon jó kis mondókákat mond, volt olyan, amint még soha nem hallottam, de nagyon tetszett: eljött az ideje, hogy én tanuljak Tőle.
Bármilyen hihetetlen (legalábbis számomra az) felvették az óvodába és már szülői értekezlet is volt. Be kell vallanom 31 éve fejeztem be az óvodát, de úgy lászik azóta nem sok minden változott legfeljebb többet követelnek a gyerekektől. Pl meglepődve hallottam (mások fel is hördültek), hogy a gyerekeknek már úgy kell kezdeniük az óvodát, hogy tudjanak villával tésztát pl spagettit enni.
De egyébként semmi újdonság.
Fényképeket/ videókat próbálok feltöltei hamarosan.
Holnaptól a fiúk a nyári könnyített frizurájukban pomáznak majd :D De ma még ilyenek:
